Az oldal témája Chris Kolberg agyából pattant ki, tehát ha a téma vissza integett valahonnan, annak rossz vége lesz! A képi megvalósítást azonban az Energia és az Erő krónikája című filmek segítségével alkottuk.
A csoport leírásokban Jesssica segített.
A kinézetet Mirandának és Richardnak köszönjük. A kódokban segített: Aya-chan
Hozzászólások száma : 16 Join date : 2012. Dec. 13. Tartózkodási hely : Oroszország
Tárgy: Amy Dixon Pént. Dec. 14, 2012 2:31 am
Amanda Dixon(789- Hixon)!
Információk:
Álláspont: Szervezeti tag
Kor: 18
Faj: Ember (Génmanipulált)
Rang: Fegyverszakértő
Nem: Nő
Képesség: Érzelemmentesség: könnyen szabadul meg érzéseitől, mintha kikapcsolná egy kapcsoló segítségével. Nem érezi a rendes érzelmeket, elutasítja azokat. Tudomást, sem akar róluk venni. Gyémánt: a testét hihetetlen keménységű anyag borítja be, akár gyémánt. Képes az egész testét vagy csak a karját átváltoztatni így védeni meg magát akár a golyóktól is. Golyók, bombák ellen hatásos, de a harcnál nem.
Jellem:Makacs, hirtelenség, kiszámíthatatlanság. Ezek remekül illenek rám. Apám makacs, heves természetét örököltem. Nyers, és durva a beszédstílusom, nem szoktam rendes emberekkel társalogni. Ha mégis akkor lekezelően, kissé undorodva beszélek. Mindent megteszek a céljaim elérése kép, küszködő típus vagyok. Hamar kihoznak a sodromból, nem szeretem, ha oktalanul, „csak úgy” hozzám szólnak. A tettek embere vagyok, bár kétszer gondolkodom, cselekedetteim előtt. Utálom a közelharcot, inkább puffantok le valakit, vagy robbantom fel, végső esetben mérgekkel küldöm át a másvilágra. Könyörtelen vagyok, engem nem érdekel, ki kinek a rokona és az sem, hogy valakinek hiányozni fognak áldozataim. Csapatommal jól kijövök, bár nem bízok meg bennünk százszázalékosan. Legközelebbi barátaim a fegyvereim, melyek nélkül sehová nem megyek. Szerintem az érzelmek sebezhetővé tesznek, nem hiszem a szerelemben, de még az őszinte barátságban sem. Minek is tenném? A fegyvereim megvédenek, míg az emberek csak kihasználnak. Túlélő típus vagyok, nem volt olyan helyzet, amit ne éltem volna túl. Kisebb nagyobb sérüléseim vannak, és lesznek is, de nem érdekel. Ravasz észjárásommal könnyen cselezem ki az ellenfeleimet. Fegyvereimmel szoros kapcsolatot ápolok, s elítélem azokat az embereket, akik a külsejükkel foglalkozik.
Kinézet:Hol kezdjem? Van két barna szemem, melynek mandula alakja van. Hajam egyszerű barna, vállamra omolva hordom. Nagyon ritkán kötöm fel, általában fontos eseményekkor (kiképzés, küldetés). 173 centiméter magas vagyok, nőies alakkal. Kemény vádlival, és kemény karizmokkal, melyek segítségével cipelni tudom a nehéz fegyvereket. Kreol bőrrel rendelkezem, vékony, hosszú lábakkal. 50-55 kilogramm közt mozgok, sose voltam ennél több. Vékonyságomból kifolyólag könnyen rejtőzök el, és férek be kis helyekre. Testem tökéletes viszonyban van a hobbimmal, ami az életem is. Ruházatom igen egyszerű. Szűk nadrágok, rövidujjasok, pántos felsők, de ruhatáramba megtalálható a melegítőnadrág is. Különleges alkalmakkor veszek fel ruhákat, akkor is kényelmetlenül érezve magam bennük. Alig várom, hogy megszabaduljak tőlük. Nem szeretem a giccses, habos-babos ruhákat. Az egyszerű és nagyszerű stílust követem. Azt veszem fel, ami megfelel az adott percre, s nem követem a divatot. A sminket egyenesen kerülöm, de, ha nagyon muszáj, akkor használok. Akkor se kenem magamra az egészet, hanem visszafogottan használom.
Eddig Történt:
Nagyapa. Mindenkinek egy kedves öregember jut eszébe, aki játszik az unokákkal és örömöt szerez nekik, mindig minden körülmények közt. Bárcsak az én nagyapám is ilyen lett volna. Szerető, gondos családba születtem meg. Imádtam naphosszat babázni, hol bent, hol pedig a mogyorófa tövében. Párszor sikerült rávennem Al-t, hogy játsszon velem. Olyankor a Batman bábuja és a robotja is csatlakozott a babáim körébe. Rendes gyermek voltam, nem viselkedtem rosszul, megettem a zöldségeket, és jól kijöttem testvéremmel. Minden jó volt, egész addig a napig, amíg ki nem mondtam azt a nagypapinak, hogy szeretem. Megváltozott minden, Al már nem beszélt, nem is játszott velem. Kerülte társaságomat, és gonosz megjegyzéseket tett rám. Egyáltalán nem tetszett, utáltam az egész helyzetet. Egyetlen boldogságomat abban reméltem, hogy az új testvér születésével kibékülünk. Sajnos tévedtem, s még jobban eltávolodtunk egymástól. Ahányan voltunk, annyifelé vettük az irányt. Alex a nagyapánk nyomában lihegett egész nap, én megvoltam egyedül is, Al pedig, nem is tudom mit csinálhatott ez idő alatt. Tinédzserkorom közepén voltam, amikor nagyapa miatt bekerültünk egy 9. csoport nevű táborba. Utáltam ott lenni, utáltam, hogy kísérleteket folytattak rajtunk. Bekerültem a 789-Hixon nevű csoportba, 4 másik lánnyal. Sose bíztam meg az emberekben, s az azóta sem változott. Nagyon különleges személynek kell ahhoz lennie. A saját családomban sem bízok, hát akkor idegenekben? A csapatmunkánk az erősödött, jók voltunk abban, amit csináltunk. Mindegyikőjüknek az volt a célja, hogy túléljük az egészet, s megmenekülhessünk. Ahogy telt az idő egyre jobban kezdtem élvezni az egész dolgot, imádtam csinálni. Hamar kitanultam a méregkeverést, a bomba használatát és a fegyverek különböző fajtáit. Puskaporból meg tudtam állapítani, hogy milyen fajta a lövedék, és miből lőtték ki. A harcművészet viszont nem volt az én oldalam, hamar felkapom a vizet, s inkább puffantok le valakit. A többiek már az őrület szélén álltak, utálták ezt csinálni, s egyik alkalomkor felrobbantottam őket. Kész, vége volt a 789-Hixon nevű csapat tagjainak. Már csak egyedül én voltam tagja. Kiküldetésekre járok, s közben felcsaptam nyomozónak. Nem másoknak nyomozok, hanem az én érdekeim miatt teszem. Titokban nyomozok a 9. csoport feje után, név szerint Kolberg után, s az Esco vezetőjének múltjában is elkezdtem kutakodni.
Miranda Almon Volt kilencedikes
Hozzászólások száma : 211 Join date : 2012. Jun. 12. Tartózkodási hely : Ahova éppen menni szeretnék!
Kezdőlap 
Tárgy: Amy Dixon 
Pént. Dec. 14, 2012 2:31 am
